Aphex Plays

Idén 25 éves a világ talán első munkáslehelyezős játéka, amit most a Splotter újra ki is ad, szokásukhoz híven, meglehetősen limitált példányszámban. Komoly rajongótábora van, pedig ez egy igencsak gagyi téma sokaknak. De megállja a helyét 2024-ben is még?

Mi az isten kerül ebben a játékban akciósan 33 000 forintba? – ezt volt az első kérdés, ami átfutott a heti melóban legyakott szürkeállományomon, amikor megláttam pár hónapja a közös rendelések között a diszkontált ajánlatot. Aztán megnéztem a komponens listát, és még inkább rejtélynek tűnt a dolog. Na de ez egy Splotter játék, amit meglehetősen ritkán adnak ki újra, és akkor is kis példányszámban. Hmm. Ezek szerint jóval nagyobb a kereslet, mint az elérhető példányok száma! Érdekes kiadói hozzáállás, viszont így tartják relatív exkluzívan a címeiket. Mindegy. Nekem ez akkor is fura. Simán licenszelhetnék külföldi partner kiadóknak, és sokkal több emberhez eljuthatna, tény, hogy ez esetben jóval kevesebbet keresne a kiadó egy-egy dobozon, de nem kizárt, hogy a megemelkedett példányszám miatt viszont többet.  

A játék

A Busban 20 darab kis színes hengerünk van (a munkásaink), amiket az akcióhelyek valamelyikére fogunk helyezni, körönként egyet, de fordulónként minimum kettőt, amivel akciót választunk vele a második fázisra, ahol ezek az akciók fentről lefelé, és balról jobbra meg is történnek. Mindössze 7 akció közül választhatunk:

• Építhetjük a hálózatunkat (pálcikákat helyezünk a térképre)
• Növeljük a buszaink számát
• Új utasokat helyezünk az állomásokra
• Épületeket építünk a térképre
• Megállítjuk a tér-idő kontinuumot (Mi van???? – Pedig de!)
• Vrooom - Elszállítjuk az utasokat ahová szeretnének menni (pick up and deliver)
• Kezdőjátékos jelölőt szerzünk

Miután mindenki lehelyezett minimum két hengert, az akciók megtörténnek, majd a hengerek nyugdíjba mennek (azaz vissza a dobozba). Bizony, őket már bedarálta a tömegközlekedés erőltetett fogaskereke, aki lehúzott a BKK-nál akár csak egy napot is, ezen cseppet sem lepődik meg. Tehát 20 akciónk van, slussz passz, így nagggyon jól kell sáfárkodnunk velük!

Érdekes koncepció, hogy szinte mindent a ’legtöbb busz’ száma határoz meg, azaz a legtöbb busszal rendelkező játékos buszainak száma. Ha ez pl. 3, akkor az első játékos, aki a hálózatpálcikákat szeretne lehelyezni 3 pálcikát tehet le, a második kettőt, és így tovább. Ugyanez vonatkozik az utasokra és az épületekre. Ráadásul az első, hálózatbővítő akcióhelyet és az épületlerakó akcióhelyet fordított sorrendben értékeljük ki. Azaz aki először tesz oda munkást, ő kapja a legtöbbet, de utoljára rakhatja le a pálcikáit vagy az épületeit. Jó kis catch-up mechanizmus! Viszont csak annyi utast tudunk a ’Vrooom’ akcióval elszállítani, amennyi saját buszunk van, így nem lehet arra bazírozni, hogy mások pakolják fel a buszokat, mi pedig nyerészkedünk rajta…

Az ötödik akcióhelyen egy tárcsát találunk, ami meghatározza, milyen épületbe szeretnének az utasok ebben körben eljutni (melóba, haza vagy a kocsmába), ha valaki ide rakja a munkását eldöntheti, hogy befagyasztja-e az időt, megtörve a tér-idő kontinuumot. Normál esetben a mutató mindig egyet lép, így könnyen számolható hova akarnak menni az utasok. Na de ennek egyáltalán mi értelme, és hogy kapcsolódik a tematikához? Tematikailag sehogy, bár egy-egy Békemenetre vagy a csíksomlyói búcsúba tartó buszon érezhetjük úgy, hogy megállt az idő, az egésznek csupán mechanikailag van jelentősége. Ha valaki megállítja az időt, az összes utas, aki az előző fordulóban elutazott a kívánt helyre, ugyanott marad, így nem lehet elvinni őket és pontokat csinálni. A játék nem egy pontsaláta, egy utast elvinni 1 pont mindössze és máshogy nem tudsz pontokat farmolni. Eleve csak 20 pontig nyújtózik a győzelmi pontsáv. Szóval, ha egy játékos azt látja, hogy valaki sok pontot tud csinálni ebben a fordulóban, érdemes elvenni egy időkövet és megállítani az időt, mert ezzel jól be tud tenni akár több játékostársnak is.

Ha elfogy az összes időkő az óráról azonnal vége a játéknak. Ha már csak 1 játékosnak maradt munkása vagy minden épület felkerült a térképre még végigmegy az utolsó forduló. A legtöbb pontot összesíbolt játékos nyer, a tie-breaker az egyébként mínusz pontot érő időkövek száma, és ha még mindig döntetlen, az a játékos nyer, aki hamarabb érte el azt a GYP számot, azaz alul van a hengere.

Verdikt

Ez bizony egy zseniális játék, igazi örök érvényű klasszikus! 25 év alatt semmit se öregedett. Szépnek nem szép, de nem is borzasztóan csúnya (semmiképp sem Nagyfeszültség, vagy első Burgundy szint). Cserébe jól átlátható, bár 25 év alatt igazán hozzáigazíthatták volna a pálcikák hosszát az utakhoz, mert néhány útszakasz rövidebb, mint a pálcikák. Elegánsan letisztult a játékmenet, és nem is bonyolult a játék. Egyedül a pálcikalerakásnak van pár extra szabálya. Euróhoz képest meglehetősen magas a játékosok közötti interakció, hiszen egymás mellett építkezünk a térképen, néha egymás mellé, és happoljuk el a jó helyeket a többiek elől a munkásainkkal. Viszont itt kiemelkedő jelentősége van, hogy képesek legyünk előre ráérezni hova fognak tenni a többiek, milyen akciók maradnak nekünk.

Gyakorlatilag nincs downtime, folyamatosan figyeljük ki hova rak, közben alakítjuk a saját stratégiánkat, így rendkívül adaptívan kell játszanunk. Az alkalmazkodás a kulcsa a győzelemnek, de közben izzad a kezünkben a hengerünk miközben visszaér hozzánk a kör, és gyakran előkerül a ’meg tudnálak fojtani egy kanál vízben’ típusú hosszan kitartott nézés, ha valaki elhappolta a kiszemelt akcióhelyünket. Cserébe az órával pedig jól betehetünk a többieknek, megborítva az egész fordulójukat. Gyors, pörgős játék, hiszen csak 20 akciód van, ráadásul minél többet játszol, annál inkább kinyílik a játék, és annál inkább értékeled át a különböző akcióhelyek fontosságát! Nagyon kevés játék tudja ezt a szintet hozni!

Hárman: nem próbáltuk, és nem is tervezem

Négyen: 9,5/10

Öten: 9,5/10

 Ha szívesen olvasnál hasonló tartalmakat, kövess a Facebookon is!