Szombaton jól megnéztem milyen is volt a talán legnagyobb társasjáték esemény az országban. Komoly fenntartásokkal érkeztem, mivel nem szeretem a túl nagy csarnok-eseményeket, valahogy mindig hiányzik belőlük a lélek. A Társasjáték fesztivál, ami egy hónapja volt kimondottan szerethető volt, a kis mérete és a régi patinás épület miatt. De nézzük milyen is volt az első nap, ahol mindössze 20 percet játszottam csak.
Mivel Egerből felküzdeni magad tömegközivel nem 5 perc, és ha még korán kelni se szeretsz, el kell fogadnod, hogy nyitásra nem fogsz odaérni. Fél 12 körül futottam be csak, de legalább nem kellett sorban állnom. A bejutás pár perc volt csak, közben ráadásul lenge ruhába bújt elf lányok szambáztak mellettem.
Első utam a Kékjátékhoz vezetett, akikkel a bevezetőben említett Fesztiválon ismerkedtem meg, ahol playtesztelték az új játékom. Jót beszélgettem a Lenhardt Balázzsal, a kiadó fejével az aktuális magyar társaspiac állapotáról és arról mennyire kevés aktuális zöld témájú, környezetvédelmi játék jut el a piacra. Utam ezután Pierrot-hoz vezetett, mivel reméltem ki tudom próbálni a hamarosan megjelenő Twilight City játékát. Óriás steampunk rajongó vagyok (Steamopolis kritika hamarosan), ezért ez volt a 2 játék egyike, amihez le szerettem volna ülni (ha tegnap tudom, hogy a Reflex hozza az Ironwoodot, akkor ez a szám 3 lett volna), ám sajnos még csak bemutató darab volt, játszani nem lehetett vele. Külsőre elképesztően dögös, így most már még jobban várom, sanszosan elő is rendelem. Mindenesetre Pierrot-val mindig jókat beszélgetünk, ez most is így volt (pont nem voltak sokan a standjánál) és nagyon szurkolok az új kiadójának!
Tőle az Apeiron Gameshez kanyarodtam, ahol volt lehetőségem a kiadó vezetőjével és egyben az Ahau és a Pillars of Herakles tervezőjével, Oláh Tamással kipróbálni a Pillarst, ami nem csak gyönyörű, de a játékmenet is rögtön megvett kilóra. Pakliépítés, területfoglalás, sávokon lépkedés, különleges képességek, a téma pedig az egyik kedvencem (ókori görög mitológia). Le is beszéltem vele egy alapos playtesztelést, így hamarosan lesz cikk is róla! Bízom benne nagyon sikeres kampánya lesz a Kickstarteren, mert ez egy profin összerakott, gyönyörű játék, szintén nagyon várós kategória!
Pillars of Herakles - nagyon mutatós már most is!
Itt már ideje volt enni-inni valamit. A két épület közötti kis velorexból vételeztem egy dupla expressót és egy perecet. Csak miután fizettem a kártyával vettem észre a 4000 forintos cehhet (köszi HelloPay), amitől elkerekedett a szemem azért. De tényleg, miért kell így lehúzni az embert egy ilyen rendezvényen? Ez egy napijegy ára pont!!! A tűző napon 20 perc sorban állás már csak hab volt a tortán...
A Zombie Roadot is meg akartam nézni, de nem jött össze, pedig ebben az RPGben saját magad kell adni egy zombi apokalipszisben. Én tuti összepisálnám magam...
Miután kajáltam persze megenyhültem NÉMILEG, és a terembe beérve találkoztam Gáspár Mersével, (nemrég jelent meg a Pixelino névre keresztelt játéka a Pagonynál, és régóta meghatározó alakja a magyar társasjáték fejlesztésnek), aki pont az Aczél Zolinak mutatta meg az egyik új fejlesztését. A Gémklub alapítójával nekem volt szerencsém leülni és bemutatni az új, színezős játékomat, ami nagyon jól sült el, ráadásul rendkívül érdekes, és értékes dolgokat osztott meg velem a társasjáték vásárlás/fejlesztés pszichológiájáról. Igazi ’eye-opener’ beszélgetés volt, még a harmadik szemem is felnyílt utána.
Ezután Hegedűs Csabával, az A-Gameshop tualjdonosával és BG12 fejlesztőverseny atyjával, sikerült leülnöm pár percre, ami szintén nagyon tanulságos volt. Ő is megerősítette, hogy nem igazán jó választás a környezetvédelmi téma a társasjátékoknál, és elmondta mennyire be van már táblázva az A-Gameshop idénre és jövőre is. Ott is nagyon izgalmas címek jönnek, ahogy az új mottójuk is mondja: ’Kis dobozban, nagy játékok’.
Igaz már egy játékom 1000 ghánai általános iskola padjait és asztalait koptatja, de még mindig csak ’wannabe’ tervezőnek számítok, hiszen kiskerben még egy játékom sincs. Ezért is nagyszerű, hogy a legnagyobbaktól tudok tanulni, akik eddig mindig, rendkívül kedvesen, közvetlenül állnak hozzám, és segítőkészen hallgatnak meg, majd adnak tanácsot. 24 év alatt kb. 120 cégnek dolgoztam számos ágazatban, de még nem láttam hasonlót se, ahol ennyire segítőkész atmoszféra lett volna, mint a társasjáték piacon. Köszönöm! Maradjatok ilyenek!
A Board Game Expo így mindössze 20 perc játékkal is maradandó élmény volt, most ráadásul nem éreztem úgy magam, mintha egy Hajdú Energomat mosógép dobjában ültem volna, ami a nagy csarnok események rendszeres velejárója nálam. Utoljára két éve voltam a Hungexpon, a Planet Budapesten, ahol a ghánai delegációval játszottam az első játékom, ami szintén óriási élmény volt. Kezdem megkedvelni a Hungexpót, de azért Hyperspace-re ezután se fogok menni!
Ha olvasnál még hasonlókat, kövesd be a Facebook oldalam!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
